2010 nyarán a MOL Új Európa Alapítvány Gyermek­gyógyító program által támogatott táborokon 4 hét alatt összesen 55 fő különböző típusú sérüléssel bíró kis­gyermek vett részt:

· 12 fő mozgásban akadályozott kisgyermek (CP, mozgáskoordinációs problémák, MCD)

· 15 fő látássérült kisgyermek (gyengénlátó és vak)

· 4 fő autizmussal élő gyermek

· 9 fő értelmileg akadályozott gyermek

· 7 fő hiperaktív, figyelemzavaros gyermek

· 5 fő tanulásban akadályozott gyermek

· 3 fő beszéd és részképesség problémás gyermek

A gyermekek életkora 5 és 18 év között változott, többségük iskolás- kisiskolás korú volt.

A táborokban összesen 22 fő vett részt önkéntes segítőként.

A gyermekek fejlesztéséről 4 fő lovas­terapeuta, 1 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő hidroterapeuta, 4 fő kézműves- finommozgás fejlesztő, 1 fő logopédus, 1 fő szomatopedagógus, 3 fő gyógypeda­gógus gondoskodott.

 

A négyszer egy hetes élményterápiás tábort a korosztályok és a résztvevő gyermekek sajátosságainak megfelelően, más-más tematikával terveztük meg, ezáltal segítve a terápiás céljaink elérését. A tematikák kialakításában a korábbi évek élményterápiás tapaszta­latait is beépítettük, továbbá figyelembe vettük alapítványunk különleges adottsá­gait. A táborok a Nemzetközi Gyer­mekmentő Szolgálat fóti Lovasterápiás Központjában valósultak meg.

Mind a négy tábor fő eleme a ló és a lovaglás nyújtotta élmények és tapasz­ta­latok voltak.

„Barátom a ló”- című tábor kisiskolásoknak

Ebben a táborban 7-12 éves pszichés zavarral küzdő, illetve fogyatékkal élő (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autizmussal élő, hiperaktív és magatartás problémás) gyerek vett részt (összesen 12 fő).

A tábor célja a lovakkal, a lovak testfelépítésével, életmódjával, takarmá­nyozásával, gondozásával kapcsolatos meglévő ismeretek elmélyítése, ki­szélesítése és átültetése a mindennapi gyakorlatba. Nagyon fontos, hogy a gyerekek megtanulják, és megtapasz­talják, hogy a ló nem csak egy élőlény, aki a gondoskodásunkra szorul, hanem cselekvő társunk, segítőnk a mindennapi munkában. Ismereteket szereztek az állatorvos, a kovács, a lovász, a belovagló és a lovas edző munkájáról. Megismerték a lovak jelzéseit, az egymás közötti szociális kapcsolataik jellemzőit, viselkedésüket. A lovakhoz és a terápiás lovagláshoz kapcsolódó foglalkozásokat olyan kreatív foglalkozások egészítették ki, melyek középpontjában szintén a ló állt, pl. agyagozás (edények lovas motívumokkal), gyurma figurák, istálló­makett készítése, a lovak mozgásának megörökítése fényképeken és videón, a mozgások megfigyelése, közös és egyéni élményrajzok (különböző technikákkal) a lóhoz fűződő élményekről, érzelmekről. A gyerekek a népi kismesterségekkel, kézműves tevékenységekkel is megis­merkedhettek: bőr ékszereket, ajándéko­kat, hajcsatokat, karkötőket és ló sörénydíszeket készítettek. Megismer­kedtek az agyagozással és a só­gyurmázással. Az alkotásokból a tábor végén kis kiállítást rendeztünk. A gyerekek történeteket találtak ki a lovakról, a lovak és az ember kapcso­latáról, melyekhez illusztrációkat is készítettek. A komplex fejlesztés érde­kében különböző kiegészítő terápiás foglalkozásokon (mozgásfejlesztés, nagy és finommozgások koordinációja, beszéd és kognitív fejlesztés, magatartás és viselkedésszabályozás) vettek részt a gyerekek. A tábor során megtapasztalták a közös munka, a közös tevékenység örömét, a kooperációt, a felelősséget, a gondoskodást, az empátiát, a türelmet, a kitartást, az önfegyelmet, és a követ­kezetességet. Sok pozitív meg­erősítés­hez jutottak, önbizalmuk növeke­dett, én­képük pozitívan változott.


„Dzsungel Könyve” tábor

Ebben a táborban 5-12 éves pszichés zavarral küzdő illetve fogyatékkal élő (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autista, hiperaktív és magatartás problémás és figyelem­zavaros) gyerek vett részt (összesen 13 fő).

A tábor kerettörténete a Dzsungel Könyve című regény feldolgozására épült. A táboros hét során a gyerekek meg­ismerték a történetet, megismerked­tek a regény szereplőivel. Ezután mindenki szerepet választott magának, elkészí­tettük a szerepnek megfelelő jelmezeket és álarcokat. Készítettünk egy közös, nagy őserdős képet, melyet be­népesítettünk az ott lakó állatokkal. A Dzsungel Könyve című musical zenéjére táncos, mozgásos koreográfiát készítettünk, majd egy lovas bemutatót terveztünk meg, és gyakoroltunk be együtt. A kreatív foglalkozások keretében készítettünk növényekből és agyagból egy „igazi őserdőt” melybe agyag állatokat költöztettünk. A táboros hét egy zenés- táncos- jelmezes-lovas bemuta­tóval zárult, melyre a szülőket is meg­hívtuk. A lovasterápiás és a kreatív foglalkozások mellett sor került kognitív fejlesztésre, nagy- és finommozgás, téri tájékozódás fejlesztésére. A szabadidős programok során a gyerekek sokat fürödtek, játszottak a játszótéren és a kalandparkban, közösen szalonnát sütöttünk, sorversenyt szerveztünk, zenét és mesét hallgattunk.

 

„Nomád- kaland tábor” kiskamaszoknak

Bentlakásos táborunkban 15 fő 6-18 éves súlyos fokban látássérült gyermek vett részt, mely gyermekekből 5 fő állami gondozott. A táborban 4 fő gyógy­pedagógus, 1 fő gyógypedagógus - lovas­terapeuta, és 1 fő népi játszóház vezető működött közre, akiknek a munkáját még 2 fő gyermekfelügyelő, valamint 1 fő dajka segítette.

A tábor egy olyan komplex terápiás lehetőséget nyújtott számunkra, mely során a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna mellett lehetőségünk nyílott olyan programok szervezésére, melyek megvalósítása a hétköznapokban nem oldható meg, illetve a látássérült gyermekek számára a természet és az állatokkal való bánásmód közelebbi megismerését tették lehetővé. További céljaink között szerepelt a gyermekek önállósodásának fejlesztése, illetve az együttműködési készségük, a „csapat­szellem” kialakítása. Természetesen a fő szerep a lovaglásé, illetve a lovakkal való foglalkozásé volt (ápolás, etetés, itatás, legeltetés stb.), de a tábor egyéb más programokat is felkínált a gyerekek számára:

-Jurta sátrakban alvás
-„Élelemszerzés” (pl: krumpli kiásása, paradicsom és paprika szedése palántáról, stb.), majd együtt főzés bográcsban,
-Kenyérlángos készítés (gyúrás, dagasztás)
-Csapatok szervezése, versenyek
-Kincsek keresése (erdőben, patakban)
-Kézműves foglalkozások
-Mesejáték lóval
-Éjszakai túra
-Játéklehetőség a kalandparkban és a játszótéren
-Fürdési lehetőség a kismedencében
-Kirándulás a Gyermekváros területén
-Fagyizás stb.
-Esténként a nap és a csapatok értékelése, illetve a tábor lezárásakor eredményhirdetés

A tábor során a látássérült gyermekek olyan élményekben, kalandokban része­sültek, amelyek a hétköznapi életben nem valósulhatnak meg. Az ilyen jellegű ismeretek megszerzésére, ahol a verba­lizmusból (tartalom nélküli fogalom) igazi „kézzelfogható” élmények, kalandok vál­hatnak, kevés lehetőség adódik gyerme­keink számára.