Alapító tagja volt az 1969-ben létrejött North American Riding for the Handicapped Association-nek (NARHA). Ennek a szervezetnek az utódja a Professional Association of Therapeutic Horsemanship International (PATH) jelenleg fontos szerepet játszik a lovasterápiával kapcsolatos nemzetközi sztenderdek kialakításában, instruktorok és a terápia különböző ágaiban tevékenykedő szakemberek képzésében. Octavia betöltötte a Federation of Horses in Education and Therapy International (FRDI, jelenleg HETI) elnökségi tisztét, és hat éven át volt az elnökség tagja. Szintén elnökségi tagja a Horses and Humans Resourch Foundation-nek, amely szervezet a lovasterápia területén zajló tudományos kutatásokat hivatott segíteni.
Dr. Octavia Brown a NARHA mester szintű kiképző oktatója, jelenleg New Jerseyben él és dolgozik, ahol egy a NARHA sztenderdeknek megfelelő instruktorképző központot hozott létre, valamint tanít a NJ.-i Centenary Főiskolán.
Az itt töltött négy nap során a hallgatóság, mely főként aktívan dolgozó lovasterapeutákból állt, bepillantást nyert az amerikai lovasterápiás képzések rendszerébe, megismerkedett a lovasterápia különböző megközelítéseivel.
A lovasterápia ágainak felosztása, a fókuszterületek, a célcsoportok és az alkalmazott módszerek sok esetben országonként igen eltérőek, ezen eltérő megközelítések megismerése bővítette látókörünket és sok hasznos, továbbgondolásra érdemes ötletet hozott elő.
Az előadó megvilágította a lényeges különbségeket a terápiás lovaglás (therapeutic riding), a terápiás elemeket használó rekreációs célú lovaglás (recreation riding), a ló asszisztált tanulás (equine facilitated learning), a ló asszisztált pszichoterápia (equine assisted psychotherapy) és a hippoterápia között.
Elgondolkodhattunk azon, hogy meddig tart a klasszikus értelemben vett terápia és a terápia bármely ágából kikerülő személyek további életére nézve milyen hozadéka van annak, hogy lovas emberré válnak. Lehet-e egy fogyatékkal élő, vagy korábban pszichés problémával, esetleg krízis helyzettel küzdő ember számára a lovas élmény egy hosszú távú motiváció, én-meghatározás, karrier, létforma?
Szó esett ezen kívül szigorú biztonsági szabályokról, akkurátusan megfogalmazott sztenderdekről, amelyek az oktató öltözékétől kezdve, a lovarda biztonságán át, a lovassal való kommunikációig mindent leírnak.
A lovasterápiában leggyakrabban előforduló kórképeket és fogyatékosságokat, elemezve, áttekintettük, hogy mit fontos figyelembe venni a lovasterápia során, milyen tanítási technikák alkalmazhatóak az adott fogyatékosság, diagnózis esetén. Volt szó a felszerelésekről, ló választásról, a csoportos és egyéni foglalkozások előnyeiről és kihívásairól.
A jelen lévők csoportja saját élményű gyakorlat keretében tapasztalhatta meg, hogy az (EAGALA) Equine Assisted Growth and Learning Association sztenderdek alapján vezetett csoportos helyzetgyakorlatnak, milyen hatásai lehetnek. Elemeztük, hogy milyen problémára, milyen gyakorlatot érdemes felépíteni, előkészíteni; egyáltalán hogyan kerül a felszínre a csoportban jelen lévő probléma, amivel dolgoznunk kell; valamint, hogy miként irányítja a helyzetet és bontja ki az élményt a csoportfoglalkozást vezető instructor, (aki lovas szakember) illetve a vele együtt dolgozó terapeuta (mentálhigénés szakember, pszichológus, pszichoterapeuta).
Egy nagyon közvetlen, innovatív, lelkes és fáradhatatlan embert ismerhettünk meg a négy nap alatt Dr. Octavia Brown személyében, aki pozitív hangulatot és tanulásra motiváló közeget teremt maga körül. úgy gondoljuk, hogy nagy élményt jelentett a 4 napos program minden résztvevő számára.